A görög mitológia az ókori Hellász legendáinak és mítoszainak világába kalauzol minket, ahol a történelem kezdetei homályba vesznek a modern történettudomány számára. Krisztus előtti V. évezredben Hellászt különböző prehellén (görög előtti) népek lakták, és a térség kulturális központja a Krétán található nagy déli sziget volt. Itt Mínosz király építette fel a knósszoszi palotát, és a sziget a Mediterráneum jelentős kereskedelmi csomópontjává vált.
A híres krétai kultúra Krisztus előtti 1600 és 1400 között virágzott. Néhány évszázaddal később, Krisztus előtt 2000 körül, görög törzsek kezdtek Hellaszba vándorolni, beleértve az aiolokat az északi régiókban, az iónokat a középső területeken, például Athén környékén, és az akhájokat délen, különösen a Peloponnészoszon. Ezek a betelepülő görögök államokat és királyságokat hoztak létre. Athén és Thébai városállamai is ebben az időszakban alakultak ki. A görög államok közül Mükéné kezdett kiemelkedni a Peloponnészoszon, és Krisztus előtt 1250-re már vezetése alatt egyesítette a görögséget a nagy trójai offenzíva során. Alig egy kis idővel a trójai háború után, Kr.u. 1200 körül, egy nagy népvándorlás hatalmas hatást gyakorolt a Balkánra, eltiporta a mükénei kultúrát. Ebben a népvándorlásban új görög törzs, a dór érkezett déli hellén vidékekre, és Spártában új államot hozott létre, amelyben az őslakosokat szolgasorba taszították.
Görög mitoszok
Ezt követően Kr.e. 1200 és 800 között sötét korszak köszöntött a Hellaszra, amelyről a történettudomány még mindig keveset tud. Az ismeretlen évszázadokban a görögök mitológiai történeteket alkottak, létrehozva így a mítoszokat. A mítosz szó a görög „müthosz” szóból ered, amely monda, mese, történetet jelent. A mítoszok egyrészt különleges elképzeléseket tartalmaznak a világról, amelyben a földet szellemek és istenek lakják, másrészt irodalmi műfajt képviselnek. A mítoszok hőseik és isteneik cselekedeteit mesélik el, természetfeletti elemekkel átszőve, de gyakran van valóságalapjuk. A mítoszok szóbeli hagyomány útján terjedtek, majd évezredekkel később írták le őket, és ezt a gyűjteményt mitológiának nevezzük. Hőseik, isteneik és cselekedeteik mindenkor mások voltak. Születésükről és tetteikről Hésziodosz munkái tudósítanak.
Görög mitológia alapjai
Kezdetben csak a végtelenűr, a Khaosz létezett. A szél még nem kavarta habosra a borszínű vizeket, és a tenger hullámai nem ostromolták a földet. A mindenségben a Nüksz, a hatalmas, fekete szárnyú éj uralkodott. Légáramok keletkeztek a távolban, és megtermékenyítették az éj madarát. Nüksz egy ezüsttojást helyezett a homály közepére, amiből később kikelt Érosz, a szerelem istene. Ő volt a szerelem szelleme, a vonzás erője, ami a dolgokat egymáshoz húzta, és termékenyítően hatott. Érosz volt a legcsodálatosabb az örök istenek között. Ő enyhe és bölcs akaratot teremtett. Azonban Érosz magányt érzett, és visszatért az ezüsttojásba, majd kihívta Gaiát, a termékeny Földet, és Uranoszt, a csillagos eget.
Érosz életre keltette ezt a párost, hogy együtt teremtsék meg a világot, amely lakóhelyet nyújtott a halandóknak és a halhatatlanoknak. Érosz a Khaoszból hozta Ereboszt, a sötétséget, mint társat Nüksz mellé, és az ő szerelmükből születtek Aithér, a levegő, és Hémera, a nap. Uranosz éjszaka ölelte Gaiát, és a termékeny Földanya megteremtette a halhatatlanok boldog lakhelyét, a magas hegyeket, a tengeri Pontoszt, a félelmetes Tartaroszt, és Uranosz öleléséből születtek Gaia hatalmas, óriás gyermekei, a kiklopszok, és a hatalmas Hekatonkheirák, akiknek száz karjuk és száz fejük volt.
Gaiát és Uranoszt a hatalmas hegyek tartották távol egymástól. Az égbolt a hegyek felett ívelt, a tenger a hegyek alatt terült el, és a tartaroszi sötétség mélyen a föld alatt volt. Az örök istenek boldogan élték az időtlen időket, de Gaia és Uranosz óriás gyermekei hatalmasak és szörnyűek voltak, és féltették tőlük a többi istent, akik számukra apró és törékenynek tűntek. Uranosz betemette saját gyermekeit a Föld mélyére, és ezzel szakított Gaia-val. Gaia fájdalmában és dühében segítséget kért az egyik óriás gyermekétől, Krónosztól. Krónosz leszámolt saját apjával, Uranoszszal, és így lett a világ új uralkodója.
Ez a szöveg a görög mitológia kezdetét és a világ teremtésének alapjait mutatja be. A görög mitológia rendkívül gazdag és összetett, tele van különböző istenekkel, hősökkel és epikus történetekkel, amelyek hozzájárultak a görög kultúra alakulásához és a későbbi európai irodalom és művészetek fejlődéséhez.