1914-ben egy addig még soha nem tapasztalt nagyságú háború vette kezdetét. Ez nem más volt mint az első világháború, melyben a világ legnagyobb hatalmai vettek részt, köztük az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Oroszország és még sokan mások. A több, mint 4 évig tartó csatározás az emberiség történelmének egyik legnagyobb pusztítását eredményezte, emellett pedig gazdasági és politikai hatásai sem elhanyagolhatóak.
Az első világháború előzményei
A háború természetesen nem egy csapásra alakult ki a semmiből. Hosszas évek és számos előzmény járult hozzá ahhoz, hogy az első világháború kezdetét vegye.
1. előzmény: Szövetségi rendszerek: Az 1. világháború folyamán szemben álló két szövetségi rendszer nem más, mint a hármas szövetség és az antant voltak. Az 1879 és 1882 között létrejövő hármas szövetség, más néven központi hatalmak tagjai Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve Olaszország voltak. Ezzel szemben az 1893 és 1907 között megalakult antant Nagy-Britanniát, Franciaországot és Oroszországot foglalta magába. Az ellenséges felek között több konfliktus is kialakult az 1900-as évek legelején, melyek során a szövetségben álló országok kötelessége volt egymás segítése, ami végül nagyban hozzájárult a háború kitöréséhez.
2. előzmény: Verseny a gyarmatokért: Minden európai nagyhatalom gyarmatosítani szeretett volna a háborút megelőző időszakban. A legnagyobb mértékű gyarmatosítás Afrikában ment végbe, ahol 1870 és 1914 között 10%-ról nagyjából 90%-ra emelkedett az európai hatalmak irányítása a területen. Az imperializmus vezető országai Nagy-Britannia és Franciaország voltak, akik számos afrikai és ázsiai gyarmattal is rendelkeztek. A britek és a franciák nagy mértékű terjeszkedése persze nem nyerte el a velük szemben álló felek terjeszkedését, ami növelte a feszültséget.
3. előzmény: Fegyverkezés: A 20. század elérkeztével egy fegyverkezési verseny vette kezdetét az európai hatalmak, azok közül is legfőképp a britek és a németek között. A cél a hadseregek létszámának növelése, illetve a hadihajók és fegyverek fejlesztése volt.
4. előzmény: Krízishelyzet a Balkánon: A Balkán, melyet Európa puskaporos hordójának is neveztek, az 1900-as évek elején számos olyan történésnek volt az otthona, melyek nagyban hozzájárultak a világháború kitöréséhez. A krízishelyzet kezdetét 1908-hoz köthetjük, amikor is az Osztrák-Magyar Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát. A nacionalista nyomás végül addig fajult, hogy 1912-ben kitört az első Balkán-háború, melyet a balkán népek az Oszmán Birodalom ellen vívtak. Egy évre rá 1913-ban pedig a második balkán háború is kezdetét vette.
Közvetlen előzmény: 1914. június 28-án Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét, a Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban tett látogatásuk során meggyilkolták. Az eset elkövetője Gavrilo Princip, szerb nacionalista volt, aki a Fekete Kéz névre hallgató terrorszervezet megbízatásában állt. A terroristák egyébiránt csak második alkalommal jártak sikerrel merényletüket illetően, mivel a gyilkosság napjának délelőttjén gránátjaikkal nem tudták megvalósítani küldetésüket. Délután azonban a gránát helyett már pisztollyal történt a támadás, melyet a 19 éves szerb támadó sikerrel végrehajtott.
A történések miatt az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiát hibáztatta, akik mögött Oroszország állt. Így ahhoz, hogy háborút indíthasson a Monarchia, meg kellett várja Németország válaszát azzal kapcsolatban, hogy támogatják e őket. Július elején aztán ígéretet is tett támogatásáról Németország az Osztrák-Magyar Monarchiának, melyet követően a Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának. Az ultimátum számos olyan részletet tartalmazott, melynek elfogadása megpecsételte volna Szerbia sorsát, így egyértelmű volt, hogy a szerbek elutasítják az ultimátumot.
Az első világháború kezdete
Mivel az ultimátum nem került elfogadásra, 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának. A cérna ezzel végleg elszakadt és egy héten belül Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország harcra készen állt Németország és a Monarchia ellen. Kitört az első világháború. A németek a háború gyors lerendezésében bíztak, amit a Schlieffen-terv alapján akartak megvalósítani.
A terv szerint Németország Belgiumon keresztül lerohanta volna Franciaországot. A franciák legyőzésére mindössze 6 hetük lett volna, mielőtt a tervek alapján lassan elkészülő oroszok megtámadták volna a németeket. A franciákkal szembeni sikert követően nagyjából egy hét alatt átmentek volna az orosz frontra vonatok segítségével, ahol körülbelül két hét alatt arattak volna sikert Oroszország ellen.
A nyugati fronton Németország a terveknek megfelelően meg is rohamozta a semleges Belgiumot. A belgák azonban az elvártakkal ellentétben jóval nagyobb ellenállást tanúsítottak, amely lelassította a német offenzívát. A Liege városában vívott csatát végül a németek sikerrel vették, így augusztus közepén haladhattak is tovább Franciaország felé.
Az első Marne-i csata
A németek szeptemberre el is érték Franciaországot, ahol Párizs felé közeledve a Marne folyónál francia és angol ellentámadással kellett szembenézniük. Ez a csata végül a franciák részéről sült el jól, hiszen jelentős mértékben sikerült visszatolni a németek támadó vonalát. A folyónál vívott harc Németországnak egyben a Schlieffen-terv bukását is jelentette, mivel nem sikerült Franciaország gyors elfoglalása.
Ezt követően a nyugati fronton megkezdődött a lövészárkok kiépítése, melyek a La Manche csatornától egészen Svájc határáig húzódtak, több mint 700 kilométeren keresztül. A lövészárok-hadviselés során a felek főleg gépfegyverekkel támadták egymást, miközben próbáltak túlélni az árkokban egyre inkább eluralkodó embertelen körülmények között. Érdemes tudni, hogy az ellenséges árkok között nagyjából 50-250 méter távolság volt, és a közöttük lévő úgynevezett „senki földje” részen aknák, illetve szögesdrótok voltak elhelyezve.
A keleti front
A németek által lassúnak vélt Oroszország a vártakkal ellentétben jóval hamarabb készen állt a harcra. A kellemetlen meglepetés Németországot éppen a franciákkal vívott harc idején érte. Mivel az Osztrák-Magyar Monarchia egyedül kevésnek bizonyult az oroszok ellen, így a németek kénytelenek voltak a nyugati frontról átszervezni hadseregük egy részét a keleti frontra.
Fölényüket kihasználva végül sikerrel jártak a központi hatalmak országai a Tannenbergnél vívott csatában, melyet követően a keleti fronton is megkezdődött az állóháború.
Az olasz front
1915-ben Olaszország is beszállt az 1. világháború küzdelmeibe, méghozzá az antant oldalán. Az olasz front Olaszország északi részén húzódott, ahol Olaszország és a Monarchia vívott egymással egészen 1918-ig. A felek legnépszerűbb összecsapásaira az Isonzó folyónál került sor, ahol egészen pontosan 12 alkalommal csaptak össze. Az utolsó isonzói csatát 1917-ben vívták, amely a Caporettói áttörés névre hallgat. Ezen csata alkalmával az Osztrák-Magyar Monarchia, Németország segítségével legyőzte Olaszországot.
Orosz forradalom
Oroszország 1914-től kezdve, nagy erőket mozgatott meg annak érdekében, hogy a keleti fronton a németek fölé kerekedjen. Kísérleteik azonban mindvégig sikertelennek bizonyultak, 1916 végére, 2 év háborúzást követően pedig korábban még nem látott mélypontra kerültek. A rengeteg orosz katonai áldozat, az élelmiszerek hiánya, és a hatalmas szegénység – amely a munkás osztályt, illetve a parasztokat érintette főleg – együttesen vezettek az 1917 elején kirobbanó orosz forradalomhoz.
A bolsevikok, Vladimir Lenin vezetésével sikeresen letaszították a trónról II. Miklós cárt, és átvették a hatlmat Oroszország felett. A hatalomátvételt követően az oroszok fegyverszüneti megálllapodást kötöttek a központi hatalmakkal és ezzel kiléptek a háborúból.
Az USA belépése a háborúba
Az első világháború kezdetén az Amerikai Egyesült Államok még csak a háttérből figyelte a történéseket. Az akkori elnök, Woodrow Wilson mindvégig próbált kitartani a semlegesség politikája mellett, ami néhány évig sikerült is. 1917-ben aztán az USA-nak is végleg betelt a pohár és áprilisban hadat üzentek Németországnak.
A hadba lépésnek két fő oka volt: 1. Németország ellenőrizetlen tengeralattjáró-hadviselése során kíméletlen módon semmisítette meg többek között az USA áru és utasszállító hajóit. 2. 1917. februárjában Németország felkereste Mexikót, annak érdekében, hogy kezdeményezzen egy konfliktust az USA-val szemben. A Mexikónak küldött kódolt üzenetet Zimmerman táviratként ismerhetjük és végül ez bizonyult a döntő tényezőnek az Egyesült Államok háborúba lépéséhez.
Az 1. világháború vége
Az oroszok háborúból való kilépésével Németország járt a legjobban, hiszen onnantól kezdve egyfrontos háborút vívhattak. A németek fölénye még annak ellenére is látszólagos volt, hogy az USA belépett a világháborúba. Ezen időszak alatt a németek számos támadást indítottak az antant ellen, Párizs elfoglalásának érdekében, azonban ezen kísérleteik minden alkalommal sikertelenül zárultak.
Az USA belépése igazán csak 1918-tól kezdődően érződött meg, ami az erőviszonyokat illeti. 1918. augusztusában végül az Amerikaiakkal az oldalukon, az antant megindította a 100 napos offenzívát, ami a nevével ellentétben „csak” 96 napig tartott. Ennek köszönhetően novemberre sikerült térdre kényszeríteniük Németországot, akik 1918. november 11-én aláírták a fegyverszüneti megállapodást, amely az 1. világháború végét jelentette.
Az első világháborút lezáró békék
A Párizsban lezajló békekonferencia 1919-ben vette kezdetét, ahol az első világháborút lezáró békeszerződéseket állították össze. A legfontosabb és egyben leghíresebb szerződés a Versalles-i békeszerződés, melyet Németországgal kötöttek meg 1919. június 28-án. A Versalles-i szerződés feltételeit direkt úgy szabták meg (főleg a franciák és a britek unszolására), hogy az minél jobban hátráltassa Németországot, főleg katonai szempontból. Éppen ezért a szerződés rengeteg, a németek hátráltatását szolgáló záradékot tartalmaz katonai, gazdasági és területi veszteségekkel kapcsolatban.
A Magyarország „büntetéséért” felelős trianoni békeszerződést 1920. június 4-én íratták alá a magyar küldöttséggel. Általában békediktátumként szoktak hivatkozni a trianoni szerződésre, hiszen Magyarország beleszólása/jelenléte nélkül készítették el annak tartalmát, ami nem kis mértékben befolyásolta az ország jövőjét.